On the dual nature of suffrage
Electoral systems and voting rights
DOI:
https://doi.org/10.54201/iajas.v3i1.60Keywords:
electoral systems, right to vote, constitutional aspects, will of the voters, governability, general suffrageAbstract
One measure of a democratic rule of law is how the state defines the framework for the exercise of representative democracy, and who it grants the right to participate in representative democracy (i.e. who it considers to belong to the people). However, this dual nature of the right to vote raises a number of questions. For example, before the 2018 Hungarian parliamentary elections and during the campaign period, critical voices were heard criticising the system used in Hungarian parliamentary elections (including the institution of winner compensation). By contrast, the fundamental nature of the right to vote, i.e. the subjective aspect, is less often the focus of attention. In this respect, the question rightly arises as to whether the importance of the right to vote as a fundamental right has not been lost. Has the role of different electoral techniques and electoral systems not become a more important issue than the definition and possible extension of the scope of the electorate? Starting from the dual nature of electoral law, the study examines the requirements that can be imposed on electoral systems and the characteristics and challenges of electoral law as a fundamental right.
References
Ahmed, A. (2022). Democracy and Disenchantment. Vanderbilt Law Review, 75, 223–237. Online: https://bit.ly/45VVOYu
Badó K., Lovassy Á., & Téglási A. (2019). Az Alkotmánybíróság választásokkal kapcsolatos joggyakorlata (1990–2017). In Téglási A (Ed.), Tanulmányok a választójog, a választási rendszerek és a népszavazás aktuális kérdéseiről (pp. 303–470). Dialóg Campus. Online: https://bit.ly/41F4i3W
Balogh Zs., & Schanda B. (2014). Alkotmányjog – Alapjogok. Pázmány Press.
Baraggia, A. (2017). Italian electoral law: a story of an impossible transition? Election Law Journal, 16(2), 272–279. https://doi.org/10.1089/elj.2016.0405
Bodnár E. (2014). A választójog alapjogi tartalma és korlátai. HVG Orac.
Bodnár E. (2016). Választójog. In Jakab A., & Fekete B. (Eds.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia. Online: http://ijoten.hu/szocikk/alkotmanyjog-valasztojog
Concha Gy. (1906). A választójog reformja. Jogállam – Jog- és Államtudományi Szemle, 5(9), 641–681.
Constant, B. (1997). A régiek és a modernek szabadsága. Atlantisz.
Cserny Á., & Téglási A. (2015). Certain Elements of the Transformed Hungarian Electoral System in the Light of the Experience of the 2014 Elections. Osteuropa-Recht, 61(3), 335–362. https://doi.org/10.5771/0030-6444-2015-3-335
Cserny Á. (2018). A Parlamenti Választások Jelölési Rendszerei az Uniós Országokban. In Cserny Á. (Ed.), A Választási Rendszerek Egyes Intézményei az Uniós Országokban (pp. 43–64). HVG Orac.
Cservák Cs. (2017). Kategorikus és ordinális választási rendszerek. Iustum Aequum Salutare, 13(3), 27–40. Online: https://bit.ly/3EWnosv
Dezső M. (2002). A választási rendszer. In Kukorelli I. (Ed.), Alkotmánytan I. Osiris.
Dezső M. (1995). A politikai jogok és a választójog az Alkotmányban. Acta Humana, 6(18–19), 170–185.
Dezső M. (1998). Képviselet és választás a parlamenti jogban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó MTA Állam- és Jogtudományi Intézet.
Domahidi Á. (2009). 70. § [Választójog]. In Jakab A. (Ed.), Az Alkotmány kommentárja I-II. (pp. 2471–2494) Századvég.
Dworkin, R. (1997). Az alkotmány morális értelmezése és a többségi elv. Fundamentum, 1(1), 7–27. Online: https://bit.ly/3ZmPJAr
Fábián Gy. (1999). Választási rendszerek Európában. Info-Társadalomtudomány, 47, 53–61. Online: https://bit.ly/3ZgduKv
Ficzere L. (2010). A választás történelmi alakulása, értelmezése, funkciói, a választási rendszer jellemzői és típusai. Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scentiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Online: https://bit.ly/3qvjtP5
Foster, S. (2003). Human Rights and Civil Liberties. Pearson Education.
G. Karácsony G., & Smuk P. (2014). A demokratikus legitimáció és a választójog alapelvei. In Smuk P. (Ed.), Alkotmányjog I. – Alkotmányos fogalmak és eljárások (pp. 164–171). Universitas-Győr Nonprofit Kft.
Gancheva, J., Musorlieva, M., Naykova , K., & Adreev, A. (2016). Bulgaria In Dezső M., & Pozsár-Szentmiklósy Z. (Eds), ACEEEO25 – Development of Electoral Systems in Central and Eastern Europe Since 1991 (pp. 100–112). Association of European Election Officials. Online: https://bit.ly/3md77J8
Gönczi J. (1918). A választójog művelődési vonatkozásai. Jogállam – Jog- és Államtudományi Szemle, 17(1–2), 124–143.
Halász I. (2018). Választójog. In Lamm V. (Ed.), Emberi Jogi Enciklopédia (pp. 715–726). HVG Orac.
Hallók T. (2018). A Távollévők Szavazásának Módjai az EU-államok Parlamenti Választásain. In Cserny Á. (Ed.), A Választási Rendszerek Egyes Intézményei az Uniós Országokban (pp. 118–176). HVG Orac.
Halmai G., & Tóth G. A. (2003). Az emberi jogok rendszere. In Halmai G., & Tóth G. A. (Eds.), Emberi jogok (pp. 81–107). Osiris.
Hollósi G. (2015). Országgyűlési választási rendszer és választójog a Horthy-kori Magyarországon. Pro publico bono - Magyar közigazgatás, 1, 115–133. Online: http://doktori.bibl.u-szeged.hu/3942/1/Molnar_Andras_ertekezes.pdf
Kolodny, N. (2014). Rule Over None I: What Justifies Democracy? Philosophy & Public Affairs, 42(3), 195–229. https://doi.org/10.1111/papa.12035
Koltay A., & Szikora T. (2022). Véleménynyilvánítási szabadság a választási kampányban: Az Alkotmánybíróság gyakorlatának elemzése. Alkotmánybírósági Szemle, 1, 2–14. Online: https://bit.ly/3ZhfUsi
Kukorelli I. (2003). A választások alapelvei. In Báldy P. (Ed.), Az Alkotmány magyarázata. (pp. 711–715). KJK-KERSZÖV Jogi és üzleti Kiadó.
Kurunczi G., & Szabó, I. (2020). A választási rendszer. In Csink L., Schanda B., & Varga Zs. A. (Eds.), A Magyar Közjog Alapintézményei (pp. 769–798). Pázmány Press.
Kurunczi G. (2014). On the issue of the representation of nationalities in the Parliament. Hungarian Yearbook of International Law and European Law, 2(1), 507–523. https://doi.org/10.5553/HYIEL/266627012014002001029
Kurunczi G. (2020). Az egyre általánosabb választójog kihívásai: Az általános és egyenlő választójog elvének elemzése a magyar szabályozás tükrében. Pázmány Press. Online: https://bit.ly/3kKh9kK
Kurunczi G. (2022). Electoral Systems. In Csink L., & Trócsányi L. (Eds.), Comparative Constitutionalism in Central Europe: Analysis on Certain Central and Eastern European Countries (pp. 423–440). Central European Academic Publishing. https://doi.org/10.54171/2022.lcslt.ccice_22
Lovas A. (2006). A választójog egyenlősége és annak megvalósulása Magyarországon. In Drinóczi T. (Ed.), Studia Iuvenum Iurisperitorum (pp. 172–189). PTE ÁJK. Online: https://bit.ly/3YjpMjM
Molnár A. (2017). Alapjogi aktivizmus a Supreme Court gazdaságszabályozási tárgyú ügyeiben (1890-1936) [Doctoral dissertation, University of Szeged]. https://doi.org/10.14232/phd.3942
Nohlen, D. (1996). Választási szervek és választási reform: Bevezetés. In Választási rendszer, választójog és választás Kelet-Közép Európában (pp. 7–35). MTA JTI. Online: https://bit.ly/3KNbcy6
Ördögh T. (2016). Szerbia, Horvátország és Szlovénia politikai rendszerének összehasonlítása 1990 és 2016 között. Dialog Campus. Online: https://bit.ly/3Zgk3g7
Pap A. L. (2007). Identitás És Reprezentáció. Gondolat. Online: https://bit.ly/41L1vGj
Patyi A., & Téglási, A. (2014). The constitutional basis of Hungarian public administration. In Patyi A., Rixer Á, & Koi Gy. (Eds.), Hungarian Public Administration and Administrative Law (pp. 203–218). Schenk. Online: https://bit.ly/43kilMG
Petrétei J. (2009). Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus.
Sári J., & Somody, B. (2008). Alapjogok – Alkotmánytan II. Osiris.
Stumpf P. B., & László R. (2018). Nincs két egyforma. Mandátumkiosztási mechanizmusok az EU tagállamaiban. In Cserny Á. (Ed.), A választási rendszerek egyes intézményei az uniós országokban (pp. 176–195). HVG Orac.
Szoboszlai Gy. (1999). Választáspolitikai alapkérdések és a magyar választási rendszer strukturális jellemzői. In Gergely A. A., Bayer B., & Kulcsár K. (Eds.), A politikatudomány arcai (pp. 261–299). Akadémiai.
Téglási A. (2015). Véleményszabadság vs. emberi méltóság - Egy rejtélyes alaptörvény-módosítás nyomában. Acta Humana, 3(6), 25–47. Online: https://bit.ly/3IOcw16
Téglási A. (2018). The Case Law of the Constitutional Court Regarding the Constitutionality of the Parliamentary Electoral System of Hungary between 2012 and 2017. Zbornik Radova, 52(1), 353–373. https://doi.org/10.5937/zrpfns52-17582
Temesi I. (2018). Választási jogorvoslatok néhány uniós országban. In Cserny Á. (Ed.), A választási rendszerek egyes intézményei az uniós országokban (pp. 195–209). HVG Orac.
Tóth K. (2016). A választójog. In Trócsányi L., & Schanda B. (Eds.), Bevezetés az alkotmányjogba – az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei (pp. 197–234). HVG Orac.
Török B. (2015). A politikai reklámozás magyar szabályozásáról. Érvek a médiakampány nagyobb szabadsága mellett. In Cserny Á. (Ed.), Választási dilemmák. Tanulmányok az új választási eljárási törvény nóvumai és első megmérettetése tárgyában (pp. 151–174). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2023 Gábor Kurunczi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
How to Cite
